COVID-19 elleni vakcina

A SARS-CoV-2 oltás segíti a COVID-19 betegséget okozó új koronavírussal (SARS-CoV-2) szembeni védettség kialakulását a szervezetben anélkül, hogy szükség lenne a megbetegedésre és az abból történő felgyógyulásra, így a természetes védettség kialakulására.

Az immunválasz kialakulása még az oltást követően is némi időbe telik. Alapvető fontosságú, hogy továbbra is betartsa a megelőző intézkedéseket, amilyen például a kézhigiéne, a maszkviselés, valamint a távolságtartás. Ennek két oka van:

  • a védettség kialakulása időbe telik, és előfordulhat, hogy nem 100%-os mértékben.
  • Jelenleg nem tudjuk, az oltás meggátolja-e a vírus terjedését, vagyis előfordulhat, hogy a beoltott személyek is terjesztik a betegséget.

GYIK az oltásról

Miért fontos beoltatni magunkat?

A SARS-2-CoV elleni oltás jelentős mértékben csökkentheti annak kockázatát, hogy Ön megfertőződjön a vírussal és COVID-19 betegsége alakuljon ki. Ha mégis megbetegszik COVID-19 betegségben, az oltás csökkentheti a súlyosabb szövődmények kockázatát. A COVID-19 elleni oltás esetén többféle oltóanyag elérhető, és ez a jövőben is így lesz.

A legtöbb, amelyek várhatóan hamarosan elérhető SARS-CoV-2 vakcina esetében két injekció beadása szükséges, hogy az oltás hatékony legyen. Mindkét injekciót adott időszakon belül kell beadni (pl. az első injekciót követően 21 nap múlva).

Biztosítanak-e hosszú távú védelmet a COVID-19 vakcinák?

Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a védettség időtartamával kapcsolatban. A szakértőknek további bizonyítékokat kell gyűjteniük az idő során a vakcina által nyújtott védettséggel kapcsolatosan, hogy megbecsülhessék az immunitás időtartamát.

Mit kell elmondanom az egészségügyi személyzetnek, mielőtt megkapom az oltást?

Mielőtt megkapja az oltást, tájékoztassa az egészségügyi személyzetet, ha Önnek valaha is volt már súlyos allergiás reakciója. Az orvosi döntések alapján egyes vakcinák nem alkalmazhatók olyan személyeknél, akiknél korábban előfordult súlyos allergiás reakció.

Ha Ön éppen beteg és lázas (>38,5 °C-os testhőmérséklet), el kell halasztani az oltást a gyógyulás utánra. Ha bármilyen tünetei vannak, értesítse erről az oltópont személyzetét. Az orvos döntésétől függ, megkapja-e az oltást, vagy elhalasztják azt.

Milyen jellemző tünetek és mellékhatások fordulhatnak elő az oltást követően?

Az oltások után általában jellemző, hogy az immunrendszer aktiválódik, ami jellegzetes tüneteket, például karfájdalmat, fáradtságot, fejfájást vagy enyhe lázat okozhat. A hagyományos vakcinák mellékhatásai legtöbbször enyhék, és nem tartanak egy hétnél tovább. A SARS-CoV-2 oltásokkal összefüggő lehetséges mellékhatások az adott vakcina használati utasításában találhatók, és kezelőorvosa tájékoztatni fogja Önt ezekről, illetve meg fogja ezeket beszélni Önnel.

Azon ritka esetekben, ha allergiás reakció alakul ki, ez általában az oltás után perceken belül megtörténik. Az egészségügyi személyzet képzett az allergiás reakciók kezelésében, és azonnal kezelni fogja azokat.

Az oltást követően előfordulhat, hogy a következő tüneteket tapasztalja, ami azt jelzi, hogy szervezete reagál az oltásra. A tünetek általában nem tartanak 3 napnál tovább:

  • Fájdalom vagy duzzanat az injekció beadásának helyén
  • Fáradtság
  • Fejfájás és hidegérzés vagy láz
  • Ízületi fájdalmak
  • Hányinger

Az oltás után továbbra is be kell tartanom a megelőző intézkedéseket?

Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a védettség időtartamával kapcsolatban. A szakértőknek további bizonyítékokat kell gyűjteniük az idő során a vakcina által nyújtott védettséggel kapcsolatosan, hogy megbecsülhessék az immunitás időtartamát. Emiatt továbbra is fontos, hogy betartsa a megelőző intézkedéseket, vagyis viseljen maszkot, rendszeresen mosson kezet és tartsa be a közösségi távolságtartás szabályait. Az idő során gyűjtött bizonyítékok alapján a szakértők javaslatot tudnak majd tenni a jövőben az ismételt oltások közötti megfelelő időtartamra vonatkozóan.

Ez azokra a személyekre is vonatkozik, akik már megbetegedtek COVID-19-ben és fel is gyógyultak abból. Jelenleg kevés bizonyíték áll rendelkezésre a természetes immunitás időtartamával kapcsolatban. Emiatt a COVID-19 betegségből felgyógyult személyek számára is javasolt az oltás beadása.

Milyen gyorsan képesek megállítani a COVID-19 vakcinák a világjárványt?

A COVID-19 világjárvány további alakulása a vakcinák hatékonyságától, elérhetőségétől, valamint az emberek oltásra való hajlandóságától függ. Nagyon valószínű, hogy a vakcinák nem nyújtanak majd 100%-os védettséget a COVID-19 ellen.

Ugyanakkor, ha jelentős mértékben csökkentjük a COVID-19 fertőzés, valamint a fertőzés más emberekre való terjedésének kockázatát, ez a leghatékonyabb módja annak, hogy idővel megszüntessük a világjárványt.

Hogyan váltanak ki immunválaszt az oltások az emberi szervezetben?

Amikor baktériumok vagy vírusok, például a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus bejut a szervezetbe, megtámadják a sejteket és szaporodni kezdenek. Talán már Ön is hallott az antigénekről, ami egy olyan kategória, amely a szervezetet megtámadó összes baktériumot, vírust vagy egyéb káros mikroorganizmust magában foglalja. Ezt a támadást fertőzésnek nevezzük.

Az emberi immunrendszer egyik alkotórésze a fehérvérsejt azáltal veszi fel a küzdelmet a fertőzéssel szemben, hogy eltávolítja a baktériumokat, vírusokat, és a fertőzött emberi sejteket. E folyamat során az immunrendszer ellenanyagot termel. Mindegyik ellenanyag típus egyedülálló, és egy bizonyos fajta antigén ellen védi a szervezetet.

A vakcinák a fertőzés szimulálásával segítik a szervezetben a védettség kialakulását anélkül, hogy meg kellene kapnunk a betegséget. Az oltásra adott immunválasznak köszönhetően „emlékező” sejtek alakulnak ki, amelyek emlékezni fognak arra, hogyan kell felépíteni a szükséges ellenanyagokat, és hogyan lehet a jövőben felvenni a küzdelmet a vírussal szemben.

Ezen „emlékező” sejtek kialakulása néhány hétbe telik az oltást követően.

Milyen fajta COVID-19 vakcinák állnak fejlesztés alatt/érhetők el?

Jelenleg a COVID-19 vakcináknak három fő típusa érhető el vagy áll fejlesztés alatt:

  • mRNS vakcina
  • vírusvektor vakcina
  • fehérje-alegység vakcinák

Mi az az mRNS vakcina?

Mindegyik vírus egyedi fehérjeburokkal rendelkezik. A vírus felszínén található fehérjék egyike a vakcina által kiváltott immunválasz célpontja.

Ezek a vakcinák utasításokat adnak a szervezetnek, hogyan állítsa elő ezeket az ártalmatlan fehérjéket. Az immunrendszer által adott válasznak köszönhetően a szervezet felismeri, hogy ennek a fehérjének nem szabadna jelen lennie, és a jövőben emlékezni fog, hogyan ismerheti fel a vírust.

Ezek a vakcinák nem tartalmaznak élő vírust, így nem is okozhatnak COVID-19 betegséget.

Mi az a vírusvektor vakcina?

Ezek a vakcinák egy módosított vírust használnak fel arra, hogy megfertőzzék a sejteket, és olyan genetikai kódot juttassanak beléjük, amelyek alapján előállítható a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéje. Amikor a vírusvektor bekerül a sejtekbe, a genetikai anyag utasításokat ad a sejtnek, hogy előállítsa a fehérjét, amely egyedülálló módon a vírusra jellemző. A sejtek ekkor elkezdik a fehérjét több példányban is termelni. Az immunrendszer által adott válasznak köszönhetően a szervezet felismeri, hogy ennek a fehérjének nem szabadna jelen lennie, és a jövőben emlékezni fog, hogyan ismerheti fel a vírust.

Mi az a fehérje-alegység vakcina?

Ezek a vakcinák a vírus egy ártalmatlan darabkáját tartalmazzák, ami fehérjékből áll. Az immunrendszer által adott válasznak köszönhetően a szervezet felismeri, hogy ennek a fehérjének nem szabadna jelen lennie, és a jövőben emlékezni fog, hogyan ismerheti fel a vírust.