Érbehatolás gondozása

A vérereink nem alkalmasak arra, hogy elégséges és folyamatos vérhozamot biztosítsanak a dialízishez. Kétféle véredényről beszélhetünk: vénákról és artériákról. Vénáink közvetlenül a bőr alatt helyezkednek el és gyakran szabad szemmel is láthatóak. Könnyen meg lehet szúrni őket, ugyanakkor a véráramlás a vénákban túlságosan lassú a dialízis kezeléshez.

Az artériákban a vér nagyobb nyomással áramlik, mint a vénákban, ugyanakkor a bőr alatt sokkal mélyebben „rejtőznek“, ezért sokkal nehezebben szúrhatóak. Az artériákban ugyanakkor nagyon erős a pulzus és magas a nyomás, ami nem kedvez a dialízis kezelésnek. Ezért van szükségünk egy különleges érkialakításra, melyet fisztulának neveznek.

A fisztulát egy rövid műtéti beavatkozás során hozzák létre úgy, hogy egy artériát összekötnek egy vénával – ezért nevezik „arteriovenózus“ fisztulának. A fisztulák
általában az alkaron találhatóak. Az újonnan kialakított érszakasz egyesíti az artériák és a vénák tulajdonságait: erősebb a véráramlás, magasabb a vérnyomás, mint a vénában, és ezen az érszakaszon „surranás” tapintható, hasonlóan ahhoz, amit az ember akkor érez, ha egy artéria felett tapintja meg a bőrét.

Az érési folyamat során az ér átmérője megnövekszik, megkönnyítve a tű beszúrását és a fisztula falvastagsága is megnő. Ez az „érési folyamat“ általában 2-6 hétig tart. Az érést követően a fisztula
szúrható, amely nagy mennyiségű vér átáramlását teszi lehetővé a testen kívüli rendszerbe, lehetővé téve az eredményes hemodialízist.

Ha a beteg vérerei sérültek vagy nagyon sérülékenyek, nem lehetséges fisztula kialakítása. Továbbá, mivel gyors hozzáférést biztosít, a centrális vénás katéter sürgősségi kezeléshez is alkalmazható. Ha a centrális vénás katéter a legjobb választás az Ön számára a hemodialízis kezeléshez, az orvos vagy a sebész egy központi érbe, például a nyaki vénába (nyak), a kulcscsont alatti vénába (mellkas) vagy a combi vénába (ágyék) ülteti be a katétert.

A centrális vénás katéter azonnali hozzáférést biztosít a véráramhoz. A centrális vénás katéteres betegek számára előnyös lehet, hogy karjukat és kézfejüket szabadon mozgathatják a dialízis közben, és elkerülhetők a tűszúrások. A katéterek – különösen a kulcscsont alattiak – hosszú távú komplikációja ugyanakkor az, hogy a vérér gyakran rendellenesen beszűkül (sztenózis). A centrális vénás katéter emellett nagyobb fertőzési kockázattal jár, és a betegeknek körültekintőnek kell lenniük a mindennapi higiénét illetően, vagy ha szabadidős tevékenységeik közé tartozik az úszás vagy a fürdés. Centrális vénás katéterrel néha nehéz nagy véráramlást elérni, ami kihathat a méreganyag-eltávolítás hatékonyságára.